Az esküvő legszebb pillanatai közé tartozik a polgári szertartásra, vagy épp a templomira való bevonulás! Ilyenkor mindenki nagyon izgul! Jól emlékszem saját esküvőmnél is – egyáltalán nem izgultam egész délelőtt, boldogan készültem az egész napra, nevettünk a lányokkal a készülődésnél, örömmel üdvözöltem minden érkező vendéget – áhh fog ez menni elérzékenyülés nélkül…. majd mikor meghallottam a bevonuló zenét, megláttam Jánost, ahogy a kezét nyújtja felém, hogy együtt sétáljunk végig a szeretteink között… na akkor jött az érzés…. csak egy mély levegőt tudtam venni, és a földet nézni… miközben vadul küszködtem a könnyeimmel… hát igen… ez is egy nagy pillanat!
A párok többségét a szüleik kísérik be, ami igen kedves számomra! Olyan jó érzés nézni, ahogy a büszke apuka végig sétál kislányával a padsorok között, néha összenéznek, összemosolyognak, majd egy szép gesztussal átadja féltett kincse kezét, és egy mondatot súg az új férfinak „Jól vigyázz rá”! Szerintem ez is egy olyan pillanat amit át kell élni, 🙂 nem szabad kapkodni.
Nézd meg az alábbi kis összeállításunkat, hogy 2015-ben hogy élték át ezt a pillanatot a mi párjaink! 🙂
Ha bővebben szeretnél olvasni rólunk és munkásságunkról, akkor kattints ide! 🙂
